Digitális transzformáció és klímavédelem

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Az elmúlt években több vállalat és ország, köztük Magyarország is elkötelezte magát a karbonsemlegesség, azaz a szén-dioxid-kibocsátás nullára való csökkentése, vagy környezetvédelmi megoldásokkal való ellensúlyozása mellett. Ennek célja a globális felmelegedés kezelése. A Source Global Research 2020-as felmérése során 150 amerikai vezetőt kérdeztek meg, hogy milyen konkrét lépéseket terveznek tenni az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében. Legtöbben a zöld technológiák innovatív alkalmazását emelték ki.(1)

A zöld technológiák bevezetése gyakran összefügg a digitális transzformációval is. Mike Hughes 2020 decemberében megjelent Forbes cikke alapján a digitális technológiák széleskörű alkalmazása az éghajlatváltozás kezelésének kulcsa (2).

Mi is a digitális transzformáció? Az a folyamat, amely során egy vállalat a működésébe digitális technológiákat épít be. Általában komoly változásokhoz vezet a vállalati folyamatokban, jelentősen befolyásolhatja a termékek minőségét és a vásárlók elégedettségét is. Ennek köszönhetően napi szinten új, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal találkozhatunk. A digitális technológiák használata azonban nemcsak az új felhasználói igények kiszolgálásához járul hozzá, hanem egyre jobban úgy tűnik, hogy a bolygónk megőrzésében folytatott harcban is kiemelt szerepe van.

Manapság gyakran emlegetett buzz-wördök az AI (Artificial Intelligence – mesterséges intelligencia), ML (Machine Learning – gépi tanulás), IoT (Internet of Things – Dolgok Internete), RPA (Robotic Process Automatin – Robotizált folyamatautomatizálás), vagy a Big Data mind szerves részei a klímavédelemmel kapcsolatos megoldásoknak. Az AI és ML felhasználása csökkenti az energiaszektorban az áramátvitel során bekövetkező veszteséget, vagy összehangolja a megújuló és nem megújuló forrásokból származó energiát egy egységes rendszerbe. Lehetővé teszik a távérzékelést és az automatikus megfigyelést, ami számos területet érinthet, legyen szó erdőirtások pontos meghatározásáról vagy a személyes energiafelhasználás nyomon követéséről (3)

Konkrét példaként említhető az IBM Green Horizon Project, mely környezeti adatok alapján jelzi előre a szennyezettséget, és tesztel különböző szennyezéscsökkentő stratégiákat tartalmazó forgatókönyveket. A projekt eredményeként Peking átlagos szmogszintje 35%-al csökkent. A Google és a DeepMind pedig egy olyan mesterséges intelligencia modellt fejlesztett ki, amely megtanította magát arra, hogy a Google adatközpontjainak hűtéséhez csak a szükséges minimális energiamennyiség legyen felhasználva. Ezzel a Google 35% -kal csökkentette az adatközpontok hűtésére használt energiát (4).

A Patagonia ruhaipari cég, mely elsősorban jó minőségű ruházati termékeket állít elő organikus anyagokból, a digitális technológiák alkalmazását is beépítette a fenntarthatóságot hangsúlyozó üzleti modelljébe és működésébe. Épületeiket fényérzékelőkkel és mozgásérzékelőkkel ellátott napelemekkel, valamint un. smart grid (okos hálózat) által vezérelt fűtési, szellőztetési és légkondicionálási rendszerekkel szerelték fel. Ezenkívül a vállalat rendelkezik egy mesterséges intelligencia által vezérelt munkaállomással, amely automatikusan irányítja az összes operatív rendszert a beltéri környezettől a kültéri öntözésig (5).

A digitalizáció a rengeteg lehetőség mellett azonban kihívásokat is rejt magában. Ilyen az elektronikus hulladék vagy a mesterséges intelligencián alapuló megoldások és adatközpontok magas energiafelhasználása. Jó hír, hogy már ma is létezik Svédországban az EcoDataCenter adatközpont, amely 100%-ban megújuló energia felhasználásával működik.

Véleményem szerint a digitális transzformáció izgalmas és fontos eleme a fenntartható jövő kialakításának. Ahhoz viszont, hogy a technológiák segítsék bolygónk megőrzését, ránk is szükség van. Fogyasztóként ösztönöznünk kell a vállalatokat a zöld technológiák alkalmazására és folyamatosan alkalmazkodnunk kell a digitális világban rejlő újdonságokhoz és kihívásokhoz. Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric vezérigazgatója, akinek vezetése alatt a céget tavaly a legfenntarthatóbb vállalattá választották, a következőt fogalmazta meg (6):

“A kihívás nem a technológia. A probléma az emberekkel van. Hajlamosak vagyunk úgy végezni a dolgokat, ahogy megszoktuk.”

Szerző: Hanesz Júlia (junior projektvezető)

Források:

(1) https://www.information-age.com/sustainable-transformation-why-climate-change-and-the-digital-agenda-are-more-closely-linked-than-ever-123492639/

(2) https://www.forbes.com/sites/mikehughes1/2020/12/23/digital-transformation-the-key-to-tackling-climate-change/?sh=1f454695bb76

(3) https://www.uncclearn.org/wp-content/uploads/library/19-00405e-turning-digital-technology-innovation.pdf

(4) https://www.analyticsinsight.net/how-digital-transformation-is-spiking-action-against-climate-change/

(5) https://www.byteant.com/blog/5-great-examples-of-sustainable-technology-implementation/

(6) https://www.forbes.com/sites/davidrvetter/2021/01/27/all-you-need-is-a-change-of-mentality-ceo-of-schneider-electric-rated-worlds-most-sustainable-company-on-going-carbon-free/?sh=38f357c37156