A blokkláncok, életünk új formálói

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Napjainkban egyre növekvő igény mutatkozik az üzleti folyamatok biztonságosabbá és átláthatóbbá tételére mind a vállalatok, mind vevők és felhasználók oldaláról. Logisztikai, banki szolgáltatások, szerződéskötési folyamatok: látszólag egymástól távoli területek, de folyamataik biztonságával és átláthatóságával szemben támasztott új igényeket egy közös technológia biztosíthatja: a blokklánc (blockchain) technológia.

A blokklánc szóról először a bitcoin jut eszünkbe, hiszen ezzel a kriptodevizával tört be, kezdett fejlődni és lett széles körben ismert. Megjelenése éppen a bizalom hiányának köszönhető: a bitcoin létrehozásának fő motivációja a 2008-as hitelválság hatására, a bankrendszerbe vetett bizalom elvesztése volt. A bitcoin alternatív fizetési eszköznek lett tervezve kezdetektől: „bizalom helyett kriptográfiai igazoláson alapuló elektronikus fizetési rendszerre van szükség” (The CIO’s Guide to Blockchain).

A megjelenés óta eltelt több, mint 10 évben elterjedt a blokklánc technológia ismerete és különböző iparágakban egyedülálló alkalmazási lehetőségek is kialakultak, de nem széles körben, ezért a mai napig innovatív megoldásnak számít a blokkláncok használata üzleti megoldásokban. Ezen az úton egyre újabb területeken válik láthatóvá a technológiában rejlő potenciál, melynek terjedését például akadályozza, hogy még az informatika területén jártas embereknek is sokszor új szemléletmódot kell kialakítani ahhoz, hogy megértsék és átlássák a működés lényegét, de ennél sokkal komplexebb felhasználni és üzleti előnyt kovácsolni belőle. Ezért lényeges, hogy a vállalatok informatikai és innovációs vezetői és döntéshozói (CIO) ismerjék a technológiát, de ne csak a működést, hanem a blokklánc által szállított értéket és a felhasználási lehetőségeket is, hiszen a blokklánc technológia egyre nagyobb lendületet kap – Gartner becslése szerint 2030-ra 3,1 billió (1012) USD üzleti értéket fog képviselni a világgazdaságban. (The CIO’s Guide to Blockchain)

Az első potenciális alkalmazási lehetőség melyet felismertek, hogy a blokklánc nem más, mint tranzakciók, tulajdoni viszonyok valós idejű nyilvántartása, mely decentralizáltsága miatt önkényesen megváltoztathatatlan és nehezen feltörhető. Tehát ebből a szempontból tekintve a bitcoin nem más, mint egy nyilvántartás/adatbázis, mely tartalmazza, hogy kinek hány darab bitcoinja volt, van, illetve a tranzakciókat, hogy kitől és miért került oda, ahova – tehát elméletben nyomon követhető az összes bitcoin teljes története.

A blokklánc, mint nyilvántartás esetében a decentralizáltság azt jelenti, hogy a blokklánc minden tagjánál – a hálózat minden csomópontjában – tárolva van a teljes nyilvántartás. (MAJASKI)

A változások a lánc összes tagján végig futnak és csak akkor lesz végleges egy változás, ha azt minden egyes tag jóváhagyja. Ekkor a hálózat összes blokkja ugyanazokat az információkat tartalmazza és tekintheti meg, tehát nem csak decentralizált, hanem transzparens is a blokklánc (What Is Blockchain Technology?). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha felakarjuk törni a blokkláncot – önkényesen megváltoztatni a blokkban lévő információkat – akkor az összes blokkban megkell változtatnunk azt visszamenőleg. Ha csak egy blokkot is kihagyunk a tranzakció sikertelen lesz. Ez biztosítja a lánc biztonságát amellett, hogy a tárolt adatokat kóddá alakítja, amit olvasni csak egyedi kulccsal lehetséges.

A blokklánc technológia ezért lehetővé teszi a lánc tagjainak, hogy egymás ismerete nélkül biztonságosan és közvetlenül egymással tudjanak üzletelni – nincs szükség mediátorokra az üzleti folyamat során, mint például bankokra, ügyvédekre. Ezen szereplők kihagyása csökkentik a tranzakciós költségeket és minimalizálják a kockázatokat: a blokkláncba csak az tartozik bele, akit a lánc azonosít, validálni tudja a tranzakcióit és a lánc szabályainak megfelel, valamint a lánc egy tagja sem tud önkényesen dönteni a többi tag fölött – mint például egy jegybank. A bizalom helyét tehát átveszi a kriptográfiai igazolás, sőt az ilyen igazolás valójában „erősebb” is az emberi bizalomnál: nem egy absztrakt fogalom, hanem pontosan azt fejezi ki, hogy a másik fél megfelel ugyanannak a szabályrendszernek, aminek mi.

A blokkláncok képesek automatikus működésekre is: bizonyos tényezők együtt állása esetén magától indít folyamatokat egy blokk, akár szerződéseket is képes megkötni más blokklánc szereplőkkel – nyilvánvalóan ugyanazon láncon belül. Még előbbre mutató megoldás blokklánc technológián alapuló ellátási láncot létrehozni: az ellátási lánc szereplői ez esetben csomópontok, de a csomópontok később akár „digitális ügynökök” -ként funkcionálhatnak. Önmaguktól képesek lesznek rendeléseket leadni, az ehhez szükséges szerződéseket, számlákat kezelni. Ezeknek a digitális ügynököknek az elterjedése egy egészen új korszakot is hozhat az informatikai hálózatok területén, hiszen emberi tényezők befolyása nélkül lehet vizsgálni majd, hogyan optimalizálják a hálózatok a saját működésüket.

A működési költségek csökkentése egyre központibb kérdés sok iparágban. Például a világban keringő áruk 80%-át hajón szállítják. A szállításhoz kapcsolódó dokumentumok előállítása és kezelése a szállítási költségek 20%-át teszik ki átlagosan. 2018-tól tudjuk, hogy logisztikai és technológiai vállalatok együttműködése, már működőképes, blokklánc technológián alapuló globális kereskedelmi nyilvántartást eredményezett, de ennél lehet előre mutatóbb megoldásokkal is találkozni.

Meg kell jegyezni, hogy megkülönböztetjük a blokklánc által inspirált, a teljes blokklánc és blokkláncot is használó komplex megoldásokat, mely esetben mesterséges intelligenciával vagy például IoT megoldással egészítik ki a technológiát. Jelenleg startupok szintjén folyik a teljes blokklánc megoldások fejlesztése: a második képcsőnél tartunk. A blokklánc inspirálta technológiák már az üzleti világ részét képezik az utóbbi években.

A jövőben számos felhasználási módot ígér a blokklánc technológia, nyilvánvalóan az elmaradhatatlan másodlagos, harmadlagos következményekkel együtt, melyeknek megítélése nézőpont kérdése: munkakörök és munkahelyek megszűnését, de újak létrejöttét is elő fogja idézni valószínűleg.

Összességében elmondható, hogy a költségek csökkentésének igénye és módjai, mint az automatizálás – annak terjedése és olcsósodása – főként az emberek monotónia tűrése helyett más emberi értékeket helyez előtérbe a munkaerőpiacon: olyan munkakörök felé irányítja az embereket, melyek hozzáadott értéke nehezebben helyettesíthető valamely diszruptív (Diszruptív technológiák) technológia segítségével. A munkaerőpiac változása a közeljövőben ritmust fog váltani az orrunk előtt és már látható, hogy nem érdemes lemaradni az új trendekről, melyek alakítani fogják életünket.

Szerző: Visnyovszki Vajk Vendel (junior Presales)

Források:

(1) Diszruptív technológiák. (dátum nélk.). Forrás: KKV Ház: https://www.kkvhaz.hu/cikk/82-diszruptiv-technologiak

(2) MAJASKI, C. (2020. 05 12). Distributed Ledgers. Forrás: Investopedia: https://www.investopedia.com/terms/d/distributed-ledgers.asp

(3) Panetta, K. (2019. september 23). The CIO’s Guide to Blockchain. Forrás: Smarter with Gartner: https://www.gartner.com/smarterwithgartner/the-cios-guide-to-blockchain/

(4) What Is Blockchain Technology? (dátum nélk.). Forrás: SAP Insights: https://insights.sap.com/what-is-blockchain/