Az elmúlt években több vállalat és ország, köztük Magyarország is elkötelezte magát a karbonsemlegesség, azaz a szén-dioxid-kibocsátás nullára való csökkentése, vagy környezetvédelmi megoldásokkal való ellensúlyozása mellett. Ennek célja a globális felmelegedés kezelése. A Source Global Research 2020-as felmérése során 150 amerikai vezetőt kérdeztek meg, hogy milyen konkrét lépéseket terveznek tenni az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében. Legtöbben a zöld technológiák innovatív alkalmazását emelték ki.(1)
A zöld technológiák bevezetése gyakran összefügg a digitális transzformációval is. Mike Hughes 2020 decemberében megjelent Forbes cikke alapján a digitális technológiák széleskörű alkalmazása az éghajlatváltozás kezelésének kulcsa (2).
Mi is a digitális transzformáció? Az a folyamat, amely során egy vállalat a működésébe digitális technológiákat épít be. Általában komoly változásokhoz vezet a vállalati folyamatokban, jelentősen befolyásolhatja a termékek minőségét és a vásárlók elégedettségét is. Ennek köszönhetően napi szinten új, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal találkozhatunk. A digitális technológiák használata azonban nemcsak az új felhasználói igények kiszolgálásához járul hozzá, hanem egyre jobban úgy tűnik, hogy a bolygónk megőrzésében folytatott harcban is kiemelt szerepe van.
Manapság gyakran emlegetett buzz-wördök az AI (Artificial Intelligence – mesterséges intelligencia), ML (Machine Learning – gépi tanulás), IoT (Internet of Things – Dolgok Internete), RPA (Robotic Process Automatin – Robotizált folyamatautomatizálás), vagy a Big Data mind szerves részei a klímavédelemmel kapcsolatos megoldásoknak. Az AI és ML felhasználása csökkenti az energiaszektorban az áramátvitel során bekövetkező veszteséget, vagy összehangolja a megújuló és nem megújuló forrásokból származó energiát egy egységes rendszerbe. Lehetővé teszik a távérzékelést és az automatikus megfigyelést, ami számos területet érinthet, legyen szó erdőirtások pontos meghatározásáról vagy a személyes energiafelhasználás nyomon követéséről (3).
Konkrét példaként említhető az IBM Green Horizon Project, mely környezeti adatok alapján jelzi előre a szennyezettséget, és tesztel különböző szennyezéscsökkentő stratégiákat tartalmazó forgatókönyveket. A projekt eredményeként Peking átlagos szmogszintje 35%-al csökkent. A Google és a DeepMind pedig egy olyan mesterséges intelligencia modellt fejlesztett ki, amely megtanította magát arra, hogy a Google adatközpontjainak hűtéséhez csak a szükséges minimális energiamennyiség legyen felhasználva. Ezzel a Google 35% -kal csökkentette az adatközpontok hűtésére használt energiát (4).
A Patagonia ruhaipari cég, mely elsősorban jó minőségű ruházati termékeket állít elő organikus anyagokból, a digitális technológiák alkalmazását is beépítette a fenntarthatóságot hangsúlyozó üzleti modelljébe és működésébe. Épületeiket fényérzékelőkkel és mozgásérzékelőkkel ellátott napelemekkel, valamint un. smart grid (okos hálózat) által vezérelt fűtési, szellőztetési és légkondicionálási rendszerekkel szerelték fel. Ezenkívül a vállalat rendelkezik egy mesterséges intelligencia által vezérelt munkaállomással, amely automatikusan irányítja az összes operatív rendszert a beltéri környezettől a kültéri öntözésig (5).
A digitalizáció a rengeteg lehetőség mellett azonban kihívásokat is rejt magában. Ilyen az elektronikus hulladék vagy a mesterséges intelligencián alapuló megoldások és adatközpontok magas energiafelhasználása. Jó hír, hogy már ma is létezik Svédországban az EcoDataCenter adatközpont, amely 100%-ban megújuló energia felhasználásával működik.
Véleményem szerint a digitális transzformáció izgalmas és fontos eleme a fenntartható jövő kialakításának. Ahhoz viszont, hogy a technológiák segítsék bolygónk megőrzését, ránk is szükség van. Fogyasztóként ösztönöznünk kell a vállalatokat a zöld technológiák alkalmazására és folyamatosan alkalmazkodnunk kell a digitális világban rejlő újdonságokhoz és kihívásokhoz. Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric vezérigazgatója, akinek vezetése alatt a céget tavaly a legfenntarthatóbb vállalattá választották, a következőt fogalmazta meg (6):
“A kihívás nem a technológia. A probléma az emberekkel van. Hajlamosak vagyunk úgy végezni a dolgokat, ahogy megszoktuk.”
Szerző: Hanesz Júlia (junior projektvezető)
Források:
(5) https://www.byteant.com/blog/5-great-examples-of-sustainable-technology-implementation/
